Figyelem az embereket naphosszat, próbálom megérteni őket, de egyre inkább kívülállónak érzem magam. Örömeik és bánataik teljességgel idegenek számomra; dicsérik a finom ételeket vagy a jó borokat, ízlésesnek hitt ruhákat öltenek, bosszankodnak kedvenc csapatuk…

emlékezni fogok a boldogság óráiraégig érő napraforgókrapuszta közepénárnyékot adó hársfárafutás közben szerteszét szakadó szoknyáradomboldalban nevekké összeálló kavicsokraemlékezni fogok